Fertődi Esterházy-kastély
Esterházy Fényes Miklós 1762-ben került a majorátus élére és megkezdte a jelenlegi kastély építését osztrák mesterek Jakoby, Hefele és Mödlhammer közreműködésével. Amikor Miklós herceg helyet keresett az új palota számára, olyan területet választott, amely az első pillanatban építkezésre teljesen alkalmatlannak tűnt, és a terv megvalósításának útjában jelentős akadályok tornyosultak. Apja vadászkastélya elhanyagolt állapotban volt. A víz ellepte a környéket, ingovány keletkezett, lápos terület volt, tele rovarokkal, olyan hely, ahol állandó vendég lehet a láz. Parancsára megkezdődött a munka: csatornákat ástak, gátakat építettek és 11 millió aranyforint felhasználásával 1766-ban, teljes pompájában készen állt a hercegi álom új megvalósulása, Eszterháza új kastélya.
A kastély szívügye volt a hercegnek és nagyon erősen vonzódott Eszterházához. Az építés kezdetekor nyári laknak tervezte, de később az év legnagyobb részét itt töltötte. Itt mindig jól érezte magát, mindig volt olyan terve, amit még meg akart valósítani. Alárendeltjeivel nyájas úr, vendégei iránt szeretetre méltó házigazda volt. A herceg nemcsak a pompát kedvelte, hanem kemény katonaként is helyt állt, a császári hadsereg ezredese, tábornoka, majd a 33. gyalogezred tulajdonosa. 1764-1787-ig a Magyar Nemesi Testőrség kapitánya, s így szinte állandó kapcsolatban volt Mária Terézia királynővel. Az 1773-as év kiemelkedő jelentőségű a kastély történetében. Esterházy (Fényes) Miklós vendégül láthatta Mária Teréziát, Magyarország királynőjét.
1790-ban Eszterházán elhallgatott a zene. Meghalt a kastélyegyüttes megálmodója, megteremtője. Az örökös, Esterházy Antal nem szerette Eszterházát. A fényűző mesevilág magára maradt. Az örökösök visszavonultak kismartoni, bécsi és más otthonaikba. A park útjait felverte a gyom, a tetőkön becsurgott az eső, a falakról mállott le a vakolat. A parkot díszítő szobrok, vázák, a mindenki által megcsodált szökőkutak gyorsan tönkrementek. A mozdítható köveket széthordták, az operaház összedőlt és a művészi ízléssel berendezett Sala Terranában birkát tartottak.
A századfordulón a család parancsára még elvégezték az állagmegóvási munkálatokat. Cziráky Margit grófnő, férjével IV. Miklós herceggel és gyermekeikkel költöztek a felújított kastélyba. Az épület romlását a második világháború teljesítette be. A kastély berendezését széthordták, a tönkrement tetőn át évekig folyt az eső, a hatalmas födémszerkezet gerendái gombásodtak, hámlott a vakolat és az épületegyüttes haladt a megsemmisülés felé. A kastély felújítása 1959-ben kezdődött el. Ezzel megteremtődött az idegenforgalmi hasznosítás lehetősége és a kastély kedvelt turisztikai célpont lett.
Forrás: www.esterhazy-kastely.com
Felújítás
Bábszínház-Narancsház-Víztorony épületegyüttes rekonstrukciós terve
A fertődi Esterházy kastélyegyüttes önállóan is értelmezhető épületcsoportjának – volt Tiszttartói ház, Bábszínház, Víztorony és Orangerie– felújítási és hasznosítási terve. A felújítás célja az épületek homlokzatának, tetőszerkezetének és belső tereinek rekonstrukciója, rendezvényközpont és koncertterem kialakítása a belső terek a tervezett hasznosításhoz szükséges mértékű átalakításával és felújításával. A funkcionális kialakítások során maximálisan figyelembe vettük a meglévő épületrészek adottságait, illetve a rekonstruálhatóság lehetőségét. Ebből következőleg az építészeti tömeg és homlokzatformálás a XVIII. századi „Fényes Miklós” kori állapot visszaidézését célozta meg, melyet tudományos kutatások is alátámasztanak.
A tervezéssel érintett területrészek együttműködése és rugalmas működésbeli szakaszolhatósága a fenntarthatóság szempontjából az egyik legfontosabb kritérium. A négy épületelem gyakorlatilag lineáris térszervezéssel kapcsolódik egymáshoz, szinte teljesen kizárva az egymás érintése nélküli, alternatív megközelíhetőség lehetőségét. Egy ilyen kötött alaprajzi rendszerben, ahol a bővítés lehetősége - jelen fázisban - nem biztosított, csakis egy olyan funkcionális kialakítás jöhet szóba, mely az adott épületegységek önálló működésének lehetősége mellett, az egymáshoz kapcsolódó térrészek összenyitásával vagy éppen szétválasztásával (zsilipeléssel) biztosítja a flexibilis használatot. Fentiekből következett az egyes terek funkcionális meghatározása.
Bábszínház: Flexibilis használatú kiállító, bemutató, rendezvénytér (kisebb koncertek, előadások, konferenciák részére), bemutatva az egykori térkontúrokat, a zenekari árkot (Haydn emlékhely), a színpad helyén többféleképpen állítható színpaddal.
Narancsház:Fő funkcióját tekintve az eredeti működésre terveztük - a XVIII. századi kamarakertek rekonstrukciójához szükséges narancsfák átteleltetésére-, az eredeti fűtőjáratok rekonstruálásával, illetve a nagy tér a nyári időszakban alkalmassá tehető különleges rendezvényekre. Mindkét funkcióhoz a kiszolgáló háttérhelyiségeket az épületen belül biztosítottuk.
Víztorony: Teljesen újraépül, a kibontott tégla felhasználásával, az eredeti geometrián. Rendezvények esetén kiszolgáló terület, flexibilisen csatlakoztatható a két szomszédos épülethez, időszakosan kamara kiálllítóterem is lehet. Földszintes összekötő szárny Az épületegyüttest a kiskastély épületével összekötő földszintes épületszárnyban a rendezvényi tereket is kiszolgáló, de önállóan is működő pihenőtér található vizesblokkokkal.