Régi Műcsarnok - Bábszínház, Budapest

Régi Műcsarnok (Bábszínház), Budapest

Tervező:
Helye:
1062 Budapest, Andrássy út 69.
Építés éve:
1871
Fényképek:
hna-design, Antal Dániel, Varga Máté, Oláh Igor

 

Egy iskola, vagyis Akadémia, egy klasszikus, tizenkilencedik század végi épület, Budapest dísze, egyik büszkesége. Mintája a veronai Palazzo Bevilaqua volt, meseszép, neoreneszánsz lépcsőházát és emeleti előcsarnokát Lotz Károly festette. Ma a Képzőművészeti Egyetem egyik épülete.
Az Adolf Lang tervezte Műcsarnok – ahogy a ma feketén álló főhomlokzat felirata büszkén hirdeti – közadakozásból épült. Az Országos Képzőművészeti Társulat kiállítóhely felépítéséhez a várostól kapta kedvezményesen a telket. A Műcsarnok 1877-ben épült kiállító teremnek, de már a kezdet kezdetén látszott, ehhez a ház túl sötét. Itt rendezték a szomszédos Mintarajztanoda mestereinek első közös kiállítását 1897-ben. A Milleniumi ünnepségek keretében 1896-ban felépült az "új" Műcsarnok palotája a Hősök terén és az Iparművészeti Múzeum is az Üllői úton. Ekkor lett az új név "Régi Műcsarnok", amit 1921-ben összenyitottak a Mintarajztanoda épületével.
A lépcsőház lunettáinak alacsony ívvel lezárt képmezőibe illeszkedő nőalakjai különböző művészeti műfajokat szimbolizálnak. Az első emeleti folyosó mennyezetén az Összhang, a Szépség, a Valóság és a Képzelet női megszemélyesítői egy-egy nyolcszögletű képmezőben, géniuszok és pajkos puttók kíséretében reneszánsz ornamentális keretben jelennek meg. Az itt látható mennyezeti stukkók - csakúgy mint az első emeleti díszes termekben - Kéler Napoleon építész munkái. Az épület színes üvegablakait Róth Zsigmond tervezte.
Az épület földszintjén 1907-ben nyílt meg az Andrássy úti Színház, aminek művészeti vezetői közt volt Molnár Ferenc és Heltai Jenő is. Társulata több helyszínen 1944-ig létezett Andrássy Színház néven. Az ostrom után ez volt az első színház, ami megnyitotta kapuit – míg nem be nem zárt végképp, mint kabaré, és át nem vette helyét az Állami Bábszínház.

Építészetileg Sima lábazat. A homlokzat 1+5+1 tengelyes. Az 1-1 tengelyben helyezkedik el 1-1 téglalap alakú keményfa ajtó, amely felett gyámos könyöklő, meander díszítéssel. Az ajtó fölött, kváder rámában téglalap alakú ablak, s homlokkereten oroszlánfej van. A lábazaton állva, - az ajtó, s ablak két oldalán - 1-1 dupla, négyszögű, kváderköves féloszlop takarja a balusztrádot. A két ajtó most a Bábszínház bejárata. (Itt jegyzem meg, hogy a színházról is akartam ismertetőt írni, többszöri kísérletem ellenére nem sikerült a közömbösség miatt).
A főbejáratot széles, 7 fokos lépcsőn közelíthetjük meg. A homlokzat 5-ös osztása a következő módon tagozódik: A középrész a főbejárat. Két oldalán 1-1 mellékkapu és végül a szélén 1-1 ablak. Az 5-ös osztás falfelületén 4 fél és 2 negyed kváderes oszlop tagolja a nyílászárók közeit. A lépcső végénél középen kettő hengeres, mellette négyszög kváder oszlop tartja a végig futó balusztrádot. A főkapu és a két mellékkapu is dúsan faragott, kétszárnyú, keményfából készült. A falfelület is kváderköves. A kapuk téglalap alakúak és mindegyik homlokzatát oroszlánfej díszíti. A lépcsősor U alapú és a legfelső lépcsőfoknál elhelyezett négy oszlop lábazatában 1-1 fekete márványtábla található a következő felirattal: Szépművészeti Alapítvány - Műemlék, épült 1877-ben. Tervezte Láng Adolf. - Magyar Képzőművészeti Főiskola. Andrássy út 69. - Barcsay kiállítóterem.
Itt jegyzem meg, hogy a tervező az épület monumentális homlokzatának kompozícióját a veronai Palazzó Bevilaqua oszloprendszerének mintájára alakította. A homlokzat nemes anyaggal buroklt. Az első emeleti is 1+5+1 tengelyes. A földszinti oszlopok fölött, mintegy folytatólagosan, korinthoszi oszlopok láthatók. Az 1+1-es részben, széles, ívelt ajtó található, melynek két oldalán kecses kompozit oszlop tart egy széles ívet és a zárókő egy női fejet ábrázol. Az ívenként oldalt 1-1 ülő alak foglal helyet. Az ajtó előtt álerkély van, melyet balusztrád határol. Az 5-ös osztásban három ugyanilyen ablak, szimmetrikus elosztásban, közöttük 2 ívelt ablak van szupraportával. Az ajtók és ablakok között a fent említett korinthoszi oszlopok tartják a metopét, amely az egész fronton átvonul, s fölötte látható a koronázó párkány, gyámokkal alátámasztva. Az 5-ös osztás ajtó és ablaksora előtt erkély vonul végig, balusztráddal. A metopén az egész homlokzaton végighúzódó felirat látható: Épült MDCCCLXXVII. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat műcsarnoka közadakozásból.
A fogas főpárkány fölött, az egész fronton végighúzódik, mint egy korona, 1+5+1 elosztásban a záró balusztrád, helyenként megszakítva baluszterekkel.
Az épületbe lépve szép lépcsőház tarul elénk. Színes, márvány, dór oszlopfőkre támaszkodó, ovális római keresztboltozat uralja a teret, majd folytatódik az előcsarnok síkboltozatában.
A kupolán a festészet, szobrászat, építészet, rajz, rézöntészet, műipar és műtörténet allegorikus ábrázolása látható, az előcsarnokban az Összhang, a Szépség, a Valóság, és Képzelet alakja és a többi figurális alak ami az épületben van, Lotz Károly kezeműve. Kéler Napóleon építészt a folyosókon és az emeleti termekben a díszes mennyezeti stukkók dicsérik. Marhenke szobrász az előcsarnok, lépcsőház és a kupola frízeit és a díszítő motívumok bőven aranyozott munkáját végezte. Az ívzugok alakjainak Fessler Leó a mestere. A folyosó nagyméretű, ólomüveg, színes ablakainak kivitelezője Róth Miksa, és ő is ajándékozta az épület szebbítésére. (A folyosón a nagyméretű, színes ólomüveg ablakokat a diákok tönkretették. Több tízezer forintból kijavították és rézcsövet építettek eléje. A diák leleményességet nem lehet kijátszani, mert most nem oda hanem a táskájukat tárolják ott. Az eredmény, hogy megint be van zúzódva az ablak. Ilyenek a művész nebulók, holott nekik kellene a művészetet védeni. A szerző.)
A már említett kerti szökőkutat, amely Fischer J. műve és ajándéka, évtizedekkel előbb megszűntették és nyoma veszett. Az épület belsejében, a pártfogók nevét zöld márványtábla örökítette meg aranybetűkkel.
A magasföldszintre széles márványlépcső vezet. A lépcsőkorlát és a közlekedő folyosó balusztrádjaszéles, márvány, csavart bábokkal. Robusztus, mégis oly kecses. A lépcső feletti ívelt bejárat felett egy valóban remekbe szabott kis erkélyarchitektúra helyezkedik el. A korlátja hasonló, - bár szilfidebb - a lépcsőkorláthoz. Közepén hirdeti, hogy: Épült 1875-77. Az erkélyt díszes támkompozíció tartja. A lépcső balusztere tart egy 4+1-es rézkandelábert, levél díszítéssel. A folyosón találhatók a nagyméretű, színes ólomüvegablakok. A folyosó íves ajtónyílásait kovácsoltvas ajtók zárják le nagyon gazdag díszítéssel (fekete). Az előtér mögötti részt ovál boltozat zárja le, díszes keretekbe festett képekkel - freskókkal -, legfelül oválkeretes színes ablakkal. A folyosófalak gazdagon aranydíszesek, ugyanúgy a boltozatok is. Az irodák és könyvtár falai színes gipszmintások. Egyes szobák és termek mennyezetének geometrikus formái pompázatosan színesek. Az igazgatói iroda, a titkári szoba, a tanácsterem mennyezete sötétbarna, díszes fafaragványai gyönyörűek.
Az udvar végében egy nagy vetítőtermet építettek még a harmincas években, úgy, hogy egy kicsi udvart meghagytak, és folyosó kötötte össze a főépülettel. 1991-ben az udvart megszűntették és üvegtetős, márványpadlós, a falak mentén oszlopsorral egy aulát képeztek ki. Az épület nagyjainak mellszobra található a falak mellett (Úgy megépítették az üvegtetőt, hogy az azóta is beázik.) Az emeleti, felsővilágitású kiállító nagyteremben a Képzőművészeti Főiskola professzorai és diákjai állítják ki műveiket. Ez a Barcsay Jenő terem. A lépcsőházat és a folyosókat cca. 2 éve restaurálták.Amikor az aulát építették, a Bábszínház szellőző kéményeit megszűntették és más megoldással készült a légkondíciónáló.

Forrás: Budapesti Városvédő Egyesület: Adalékok a külső Terézváros történetéhez (1998) Zakróczi Béla írása