Ház bővítés és műteremtoldalék, Budapest

Családi ház, Lajta Béla

Ház bővítés és műteremtoldalék, Budapest

Tervező:
Lajta Béla
Helye:
1143 Budapest, Ilka utca 55.
Építés éve:
1914

 

Káldor Marcell, az angol Yost írógépgyártó cég magyarországi képviseletének vezetője 1907–1908-ban építette fel többlakásos házát az Ilka utca közel 300 négyszögöles telkén. A feleségének rokona, Reiss Zoltán (többek között a Corvin Áruház későbbi építésze) tervei szerint megvalósult kétemeletes ház átlagos szecessziós villa volt. Utcai homlokzata két részre tagolódott: a jobb oldali, oromzatos, zárterkélyes tömb mellett a bal oldali rész a földszinttől felfele szintenként teraszosan visszalépcsőzött. Az egyetlen ismert fotó alapján a hall angolos berendezése a homlokzatoknál igényesebbnek tűnik.

Káldor Marcell és Lajta Béla a Káldor-ház felépítése előtt is ismerhették egymást: mindketten tisztségeket töltöttek be az Erzsébetvárosi Kaszinóban, sőt az Ilka utcai ház felépítése előtt rövid ideig a Káldor-család is László Fülöp Pálma utcai villájában, tehát Lajtával egy házban lakott. Lánya Káldor Klára és az építész esküvőjére csak 1912 decemberében került sor, azonban Lajta legkésőbb nyár elején már Káldorékhoz költözött, a villa bővítményének szánt műterme terveit pedig már februárban benyújtotta engedélyezésre. Az alagsor felett magasföldszintes toldalék mindkét szintjén egy-egy, két oldalról ablakokkal teljesen felnyitott 82 m2-es rajztermet, illetve egy-egy közel 50 m2-es csatlakozó helyiséget – „irat és rajztár” elnevezés szerepel az egyik terven – tartalmazott. A műterem lapos tetejét az építész teraszként kívánta kiképezni. E nagy méretek alátámasztják Lajta Bélának azt a Vámos Ferenc révén ismert kijelentését, amely szerint építészeti irodájában a világháború előtt húsz munkatárssal dolgozott.
Lajta Béla végleges, 1912 októberi tervei már leendő apósa és anyósa házát is radikálisan átformálták. A jobb oldali rizalit megtört vonalainak kiegyenesítése, illetve a bal oldali lépcsőzetes rész beépítése révén szabályos geometrikus tömegekből álló, jórészt lapos vagy annak látszó tetővel fedett épület jött létre. A kirívóan szecessziós bejárat helyén Lajta kockafejezetű, lábazat nélküli oszlopokból kialakított bejárati loggiát formált, a felett hagyott egy kis tetőterasz sarkára egy görög kurosz-szobor másolatát állította. A habarcsba rakott kavicslábazat felett simára vakolt falakról eltűnt minden ornamens. Az oldalhomlokzatok – amennyire az pár fotó alapján megítélhető – a terveknek megfelelően tagolatlan, osztatlan falsíkokkal valósultak meg. A kissé kommerszen szecessziós épületből radikális, egyszerre modern és archaizáló épület lett, amelynek keménységét csak a változatos ablakformák és az egy-egy helyütt feltűnő, faragott kő díszek oldják. A belső kialakításáról egyetlen lépcsőházi fotón kívül más forrással nem rendelkezünk. A villát Káldor Marcell és felesége 1916-ban a Lajta-házaspárnak ajándékozott; nyolc évre rá – amikor már sem az építész, sem apósa nem élt – az özvegy és leánya túladtak rajta.

Az épületet 1947-ben lebontották, a telek ma is üresen áll.

Forrás:lajtaarchiv.hu

Nyomtatás